Altatás és általános kivizsgálás

Közzétette: root 2012. 01. 02. Olvasottság:5072

Kedvenceinken végzett sebészi beavatkozások nagy része olyan fájdalommal jár, amit hatékonyan csillapítanunk kell. Ennek egyik leggyakrabban alkalmazott módja az általános érzéstelenítés, más néven altatás. A gazdiknál ez a fogalom gyakran ijesztő mögöttes tartalommal bír. Kedvencük elvesztésétől való félelmük teljes mértékben érthető.

ferret2

A mi feladatunk az altatási kockázat felmérése és minimalizálása, hogy garantálhassuk, az elaltatott állat biztonsággal felébred. Ha helyesen járunk el, akkor a humán altatások során tapasztalható altatási kockázatot érjük el, amely kb. 1:10 000.

Az alábbiakban néhány mondatban összefoglalom, mit lehet tenni műtét előtt, és alatt, hogy a biztonság a lehető legnagyobb legyen.

Minden műtétre kerülő beteget a rá egyedileg megszabott módon kell elaltatni. Más-más módon nyugtathatók az idős, beteg, vagy a nagyon fiatal állatok. Az altatási kockázat felmérésében, az altatási módszer kiválasztásában a műtét előtti kivizsgálás nyújt segítséget. Ezt minden nagyobb beavatkozás előtt érdemes elvégezni. Nyolc éves, vagy annál idősebb betegnél, valamint egyes fajták egyedeinél kötelezően végzünk kivizsgálást. Természetesen a fiatalabb egyedek is kivizsgálhatók a gazdi kérésére.

A kivizsgálás fizikális vizsgálatból, vérvételből, EKG vizsgálatból, szívultrahangos vizsgálatból áll. Aki igényli, hasűri ultrahangos vizsgálatot is elvégzünk kedvencénél - ajándékként.

Az előzetes vizsgálat azért is előnyös, mert egyes betegségek rejtve fejlődnek, klinikai vizsgálatokkal azonban már kimutathatók. Sok állatot sikerült már megmentenünk úgy, hogy egy ilyen "véletlen" kivizsgálás során derült ki betegsége, és így időben beavatkozhattunk. Ezért is kapcsoljuk a kivizsgáláshoz a hasűri ultrahangot például egy olyan idős állat esetén, amelynél csak fogkövet tervezünk eltávolítani.

A fizikális vizsgálat: a kórelőzmény alapos kikérdezésétől az állat alapos átnézéséig, áttapintásáig tart. Ezt követi a vérvétel. A vérvizsgálat eredményéből az egyes szervek állapotára lehet következtetni, ezek megfelelő működése az altatás előfeltétele. A vérvizsgálatból sokrétû következtetés vonható le. Csak egy példát szeretnék a szemléltetés kedvéért bemutatni. Bizonyos májbetegségek rejtetten fejlődnek, semmiféle tünetük sincsen. A vér analízise azonban segíthet kiszûrni a rendellenességet. Ha a szervezetet stressz éri - ilyen pl. egy altatás is -, lelassul mûködése. A máj feladatai közé tartozik az altatószer lebontása is. A rosszabb hatékonysággal működő szerv kevesebb anyagot képes lebontani, tehát sokkal kisebb mennyiségû, illetve csak kímélőbb összetételű altatószer adható. A keringés elbírálására szolgál a szív EKG és ultrahangos vizsgálata. Az altatás során a keringés szerveire is fokozott terhelés hárul, ezért e szervrendszer teherbírásának mûtét előtti megítélése nagyon fontos. A tüdő is fokozott igénybevételnek van kitéve a műtét során, ezért e szerv rendellenességének gyanúja esetén mellkasi röntgent is készítünk. Az összes vizsgálat közös kiértékelése után döntünk az egyed altathatóságáról. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy nagyon kevés állatot nem minősítünk altathatónak. Rendszeresen operálunk biztonsággal 15-16 éves súlyos szívbeteg ebeket is, ez esetben azonban az altatási protokollt még fokozottabb körültekintéssel kell végezni.

A biztonságos műtéti altatást szolgálják: az egyedre lebontott, kivizsgálás során kialakított altatási protokoll, a magas szintû technika alkalmazása az altató és lélegeztető gépeknél, lehető legtöbb életfunkciót figyelő berendezés használata. A legbiztonságosabban akkor altatunk, ha teljes mértékben kontrollálhatjuk az élő szervezet minél több életfunkcióját. E téma sokrétűsége miatt csak egy példát említenék. Egy idős szívinfarktusos kutya gennyes méhét el kellett távolítani. Az előzetes vizsgálatok eredményei alapján legszívesebben altathatatlannak minősítettük volna a beteget, de az életmentő beavatkozást el kellett végeznünk. Az altatás a következőképpen zajlott: a légzést gyógyszerekkel leállítottuk, altatógéppel automatikusan lélegeztettük az állatot, ellenőriztük a vér oxigéntartalmát, a nagy erekben a vérnyomást, folyamatosan EKG-val figyeltük a szívmûködést. Az altatószert a belégzett gázba kevertük. A gennyes méhet komplikáció nélkül eltávolítottuk és az ébresztés sikeresen megtörtént.

Következtetésképpen talán azt lehet kijelenteni, hogy nagyon kevés az altathatatlan beteg, csak a megfelelő módot kell kiválasztani. Egy minimális altatási kockázatot azonban a legnagyobb körültekintéssel sem lehet kizárni.

A(z) Egészségmegőrzés rovat összes cikke:

A kutyák féreghajtásáról [2012. 01. 02.]

A kullancsok és bolhák elleni védekezés [2012. 01. 02.]

Altatás és általános kivizsgálás [2012. 01. 02.]